Danio nigrofasciatus

Pettyesúszójú dánió

Testük a hasi részen ezüstös színű, míg a hát felé sötétebb olajbarna. Oldalukon a kopoltyútól a farokúszóig egy fehér, vízszintes csík húzódik, amelyet mindkét oldalról egy-egy kékes-fekete csík határol. Ez alatt a vonal alatt, a hasi részen, apró pöttyökből álló csík található. A Pettyesúszójú dániót a többi dániótól legkönnyebben a pöttyös farok alatti úszója alapján lehet megkülönböztetni.

Tartás :

Nagyon békés csapathal, de nem kifejezetten társas medencébe való, mert kissé félénk és kis testű hal. Legjobb hasonló méretű halakkal, vagy faj-specifikus akváriumban tartani.

Etetés :

Mindenevő

Tenyésztés :

Elég könnyű

Mint sok más kistestű pontyféle, a Pettyesúszójú dánió is ikrarakó és ikrafaló, a szülők egyáltalán nem gondoskodnak az ikrákról. Növényekkel sűrűn beültetett akváriumban néha előfordul, hogy emberi beavatkozás nélkül is megjelenik néhány kishal, amelyek sikeresen túlélték a felnőttek falánkságát, de ha több ivadékot szeretnénk, akkor mindenképpen külön akváriumban tenyésszük halainkat. Erre egy 10-20 literes akvárium is megfelel, amelyet csak félig töltünk meg 25-26 °C–os vízzel. Az akvárium legyen gyengén megvilágítva és használjunk ikrarácsot, vagy nagyobb szemű kavicsot aljzatnak, esetleg béleljük ki a medencét Jávai mohával. A víz legyen enyhén savas, és az akvárium hosszában legyen egy kis vízáramlás, amelyet egy belső szűrővel könnyen előidézhetünk. Helyezzük ki egy jól táplált tenyészpárt este a medencébe. Ezután töltsük fel az akváriumot úgy, hogy óránként öntsünk bele mindig egy kevés hideg vizet, amíg az akvárium tele nem lesz. A pár általában a következő reggel megkezdi az ívást. Az ikrák száma jellemzően 20 és 50 között van. Ha végeztek, akkor távolítsuk el a halakat és cseréljük le a belső szűrőt egy szivacsszűrőre, nehogy a kikelő kishalakat beszívja a motoros szűrő.