A hurkapálcára emlékeztető gyűrűstestű halak a hosszú szálú növények között érzik jól magukat. Csőrszerűen megnyúlt szájuk alkalmatlan nagyobb eleség elfogyasztására. Fejük megnyúlt csikófej, csőrszerű szájjal. Színűk szürkétől a sötétbarnáig, enyhén márványos, hasrészük világosabb, esetleg rozsdavörös. Szemüktől sugaras fekete csíkok mennek szét, szabályos formában. A nemek színről, formáról történő megkülönböztetése nem lehetséges.

Tartás :

Igen lassú mozgásúak, ezért csak magukban tartsuk őket.

Etetés :

Csak élő és apró planktonrákokkal táplálhatók!

Tenyésztés :

Nehéz

Szaporodáskor az akvárium szabad területén körbe-körbe úszkálnak, miközben egy fekvő "S" alakot vesznek fel. Szaporodásuk mint a csikóhalaké, a legérdekesebb. Ikrarakók. A kloáka alatt két oldallebennyel költőtáskájuk van a hímeknek. A nőstény iderakja le ikráját, azokat a táskalebenyek becsukása után a hím hordja. Itt fejlődnek ki a kis tűhalak. Az ivadékok teljesen kifejlődve, innen úsznak ki. Az ivadékot hordó kövérebb egyedek tehát biztosan hímek. Az ivadékok száma 15-30, amelyek 20-25 mm hosszúak, alig vastagabbak egy hajszálnál, amelyre a fejnél csomót kötöttek. Igen apró eleség kell felnevelésükhöz, de az élmény kárpótlást nyújt a ráfordított munkáért. Az ivadékokat nem bántják, így azok a közös medencében maradhatnak szüleikkel.