Fátyolbetegség

Akváriumi körülmények között a fátyolbetegség ugyancsak gyakran előfordul. A costiák testük elülső végén elhelyezkedő nyúlványukkal kapaszkodnak meg a halon, s a hámba fúródva tápanyagot szívnak. A Costia necatrix osztódással szaporodik, s a víz útján, vagy közvetlen érintkezéssel kerül át egyik halról a másikra. Rendkívül tágas hőmérsékleti határok között képes szaporodni. Leggyorsabban a 25-28 °C közötti tartományban szaporodik. A legtöbb külső élősködőtől eltérően a costiák a kissé savas kémhatású vízben intenzívebben szaporodnak, s az alacsony pH miatt amúgy is károsodott hámban tömegével megtelepedhetnek. Jelentkezésére elsősorban a legyengült, zsúfoltan tartott állományokban számíthatunk.

A beteg halak étvágytalanok, a porlasztónál gyülekeznek, vagy a vízfelszínen pipálnak, kézzel könnyen kifoghatók. A halak uszonyain, bőrén és a kopoltyún vékony, fátyolszerű bevonat képződik. A bőr szakadozott, a felhám apró foszlányokban lebeg a testfelszínen.

Érdekes jelenség, hogy az egymás mellett tartott különböző korú halak közül a costiák az idősebb példányokat nem, csak az ivadékot károsítják. A betegség megelőzése érdekében el kell kerülni az idegen helyről származó halak karanténozás, vagy mentesítő fürdetés nélküli betelepítését, a halak zsúfolt tartását. Fontos halaink jó kondíciójának biztosítása. Amennyiben a betegség mégis kialakul, úgy a gyorsfürdők közül a 2,5-4%-os konyhasóoldat vagy a formalin lehet eredményes, míg a hosszú fürdőkben a malachitzöld vagy FMC-oldatok használata javasolható. A kereskedelemben kapható készítmények közül a Parakill vagy a Formit alkalmas a costiák elpusztítására